KicsiKözepesNagy

Állattörténetek III.

2010. november 10., szerda

Ma a szárnyasok vannak porondon. Nem járnak túl jó idők a madarakra. Ez az időszak a vedlés,átalakulás időszaka, s ebben az időszakban a tojástermelés visszaesik. A parasztasszony ilyenkor előveszi a nagykést, és úgy dönt, nem eteti tovább a tyúkot, több hasznot hoz a fagyasztóban üldögélve.
Nálunk is megritkítva van az állomány, férjemuram azonban úgy döntött: Asszony! Hagyd a maradék gyönyörű szárnyasokat élni, nem szekírozlak tovább azzal: hány tojás került ma a spájzba? Ha kell, megveszem a konyhára valót a Spárban! (Ilyen a modernkori főemlős, főleg, ha városból származik, és ha megrögzött állatbarát!)

Jó, de mit mondok a vendégnek? Kapirgálós tyúktojást ígérek, a nagyüzemivel becsapnám. A piaci tojás sem ugyanaz, mint nálam, hisz aki eladásra termeli a tojást, az ugyanúgy "tömörítve, táppal etetve tartja" a jószágot, hisz így hoz rövid időn belül hasznot. Ha én kimennék a piacra a tojásaimmal, 100 forintnál kevesebbért nem érné meg eladni őket. Ez az ára annak, hogy az állat a természetes módon csipegeti össze a tojástermeléséhez szükséges tápanyagot.
A májusi jérceállományomtól csak január környékén várom az első tojást, a gyöngyöseimről - arról a kettőről, akik kikeltek a 15 tojásból - csak a jóisten mondja meg, hogy tojók, vagy hímivarúak. Ezek a madarak rendkívül félénkek, még a jelenlétemre is - akitől a darált kukoricát, valamint a most zsenge tyúkhúrt is kapják - elmenekülnek védettebb helyre. Ha tisztes távolban tudnak, csak akkor merészkednek. elő. Egyelőre szárnyukat visszavágva tartom őket, hisz előzőleg olyan távolságokat bejártak napközben, hogy félő volt: róka lakomája lesz belőlük. És viszik magukkal a fiatal jérceállományt is, akikkel együtt lettek keltetve. A gyöngyös egyébként arról híres, hogy hangjával képes elriasztani a ragadozókat, így a baromfiállományra nézve is áldásos a tartása, de csak ha a madarak közelében van. Viszont szeret nagy távolságokat bejárni a táplálékért, és szeret fák ágain üldögélve nézelődni, kerregni. A jércéim pedig követik őket, holott ők nagyobb veszélynek vannak kitéve, lévén nem feltétlenül repülnek fel fára, ha veszélyt észlelnek.

Így most próbálom madaraimat a zárt baromfiudvarban - megnyírbált tollazattal - tartani, hogy se el ne repüljenek, se róka be ne tévedhessen közéjük. Ha szerencsével járok, újabb posztban közzéteszem:))

Forrás: http://egycseppbodzas.blogspot.com

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges!