Kutyás szállások, kutyás szállás kereső

Lhasa Apso

A Világ Tetején, égig érő hegyek között élt egy fehérfejű állatisten, Sako. Minden évben két utódot szült, egy szárnyast és egy szárnyatlant. Az előbbi maga kereste a táplálékát, az utóbbit szülője etetgette fészkében. Amikor egyszer különösen erős szárnyatlan csemetét nevelt fel Sako, fogta és lerepült vele a völgybe. A legenda szerint így jutottak el a lhasa apsok Tibetbe.
Tibet a szerzetesek és a kolostorok országa. Népe állítólag egy hegyi boszorkány és egy hím majom frigyéből származott. Legelterjedtebb vallásuk a buddhizmus egy kissé "átdolgozott" formája a lámaizmus vagy lámahit. Különleges hitvilág ez, ahol a démonok és varázslók kiválóan megférnek az állatokkal. Ez utóbbiakat szentnek és sérthetetlennek tartották. A nagy vallásalapító, Buddha (i.e. 550-485 körül) közvetlen kapcsolatban állt az oroszlánokkal, illetve az oroszlánszerű állatokkal. A "Megvilágosodott"-at állandóan "kis oroszlánok" kisérték, akik a veszély pillanatában nagyokká változtak. A lámaista hitben az ember újjászületése, a "reinkarnáció" valamilyen állat alakjában is bekövetkezhet. A kolostorokban ezért sok ilyen kicsi oroszlánszerű kutyát tartottak, mert a szerzetesek úgy gondolták, hogy az ő testükben születhetnek újjá. Később tenyésztették is ezeket a kistestű, hosszúszőrű kutyákat. Ezeket amolyan összefoglaló néven apso-ként emlegették.
Öt eredeti tibeti fajtát ismerünk: a hatalmas termetű tibeti mastiffot, a tibeti spanielt, a shih tzut, a tibet terriert és a lhasa apsot.

A lhasa apsokat "Apso Seng Kye"-ugató oroszlánkutyácska- névvel illették vagy "Seng Tru"-nak -kölyökoroszlánnak- nevezték. Ők is kolostori kutyák voltak, és mivel igen éberek és bátrak, házőrző feladatkört is betöltöttek a hatalmas tibeti mastiffok mellett. Tibet "Isten-királya" a Dalai Láma tenyésztette őket és különleges fejedelmi ajándéknak számított, ha valaki ilyent kaphatott. Miután pedig formája az oroszlánhoz hasonlított, a színének is hasonlítania kellett. Ezért a legértékesebb az úgynevezett oroszlánszín, amely egyfajta barnás-vörös. Az első külföldre kerülő példányok majdnem mind foltosak vagy feketék voltak. Az oroszlánszerű külsőt fokozza a kanok nyakán található sötét sörény.

Európában természetesen Angliába érkezett először lhasa apso. 1901-ben egy Marjorie Wild nevű hölgy hozott Indiából ilyen kutyákat. Többször szerepelt már kiállításokon a századelején a fajta, de még csak tibet apso-ként, nem elkülönítve a shih tzutól. 1934-ben az Angol Kennel Klub jóváhagyta a lhasa apso fajtaleírását (standardjét). Nevét Tibet fővárosáról, Lhászáról kapta.

Magyarországon 1985 óta tartják ezt a fajtát. Némi kutatást igényelne az első kutyusok létének kiderítése, ehhez azonban a Magyar Ebtörzskönyvbe kellene bejutni. Így az alábbi adatok a teljesség igénye nélkül álljanak itt: az általam (Molnár Magdi – szerk.) ismert első magyar tulajdonú lhasa kan Csehszlovákiából érkezett, Maick Tatranska Romanca, az első szuka szintén innen van: Kitty Tatranska Romanca. Tenyésztőjük, Tibor Letko sokáig egyeduralkodó volt a tenyésztés terén. Kutyái az USA-ból származtak. Az első magyar Interchampion kan Negus Tatranska Romanca "Tomi", míg a szukáknál már magyar tenyésztésű az éllovas: Suntory Bunny "Démon" volt. Az első - hozzájuk képest - idegen vonalú kan a német- Ch. Dolma's Boy "Tiko", párja a második ICh. szuka szintén ugyanattól a tenyésztőtől, Antje Baumgaertnertől származott: Vanessa von Batang. Ezek után érkeztek az angol kanok, illetve egy szuka: Nichann Tyme Out, ICh. Nichann Blues-A-Boogie, a 10 évesen hozott korábbi Cruft's győztes, Nichann Bo-Jo és ICh. Nichann Fatal Perfection. Tudomásom szerint egyetlen szuka képviseli Skandináviát: ICh. Kuuran French Can Can "Sunny". Az országban lévő három fő vérvonal keverése nem volt mindig egyértelműen sikeres, mert gyakoribbá váltak a fog, illetve harapáshibák a szőrminőség is finomabbá vált. Ezzel együtt születtek egészen kiváló kutyák a fenti "ősök" után: Ich. Sayonara Berry, Ich. Sayonara Jenna, N.Bo-Jo idehaza nem nagyon ismert utódai közül Ich. Sayonara Tanaka és Tays, a kiállitásra járók jól ismerik Ch. Sayonara Flowert. A tenyészet legnagyobb sikere Sayonara Lioness, aki 2003-ban Európagyőztes lett. A német vonal utodai közül Cindy von Batang fia és lánya, ICh.El Tamerlan Cindyboy "Grafi" és Ch. Yessica, illetve a finn kutyustól született Ch. Tarissa Tara el Tamerlan. A vonalak sikeres keverésének eredménye Ch. Aquincumi Sármos Coni és a fiatal Aquincumi Sármos Felton és HCh. Fanny. A tenyésztés eredményeinek pontos kiértékeléséhez sok adatra lenne szükség, így ez még várat magára. Én a magam részéről elsődleges célként az erős, egészséges felépítésű, életvidám lhasa apso tenyésztését tűztem ki, még ha ez esetleg valamivel rövidebb szőrzettel párosul is. Fontos, hogy ne fújja el az első tavaszi szél, tudjon "hegyet mászni", tisztességes kort éljen meg és értékes személyiséggé váljon. Vanessa és Chanell 2004 tavaszán 16 éves korában elhalálozott, a Tamerlan kennel legidősebb kutyája, így az 1991 novemberében született El Tamerlan Golden.

Eredeti neve: Lhasa Apso
Angol neve: Lhasa Apso

Eredete:
Tibeti fajta. Hosszú évtizedeken át összetévesztették a si-cuval. Valószínűleg Tibet fővárosában, Lhászában tenyésztették ki.

Megjelenése

- Leírás:
A si-cura emlékeztető, harmonikus felépítésű kutyácska. Fejének jellegzetessége dús szakálla és szemöldökszőrzete. Szeme sötétbarna, füle lelóg. Háta hosszú, ágyéka erős. Farka visszahajlik a hátára, végén a szőrzet bojtszerű. Végtagjai erősek, egyenesek, dús bundájától nemigen láthatók. Szőrzete hosszú, sűrű, merev szálú. Színe aranysárga, fekete, barna, fehér, mézszínű, továbbá különböző árnyalatú szürke.

- Tulajdonságai:
Önálló, önérzetes, magabiztos, kiegyensúlyozott, vidám, ha kell, elég harcias.

- Alkalmazása:
Luxuseb. Igazi minikutya, állítólag valamikor a tibeti palotában jelzőebként szolgált.

- Marmagasság: 25-28 cm
- Testtömeg: 5-7 kg
- Alomszám: 4-5 kölyök
- Várható élettartam: 12-14 év